MG-dalok


Fekete lyuk


Folyton ezen töprengtem,
már egész kis gyerekkorban.
Lesz néhány felfedezésem
és egy-két Nobel-díjam.
Efelől biztos voltam,
efelől biztos voltam.

Vagy ha nem sikerülne
a tudományos pálya,
esetleg még az ENSZ-nek
lehetnék a főtitkára.
Tehetség nem veszhet kárba,
tehetség nem veszhet kárba.

Közben felcseperedtem,
és lassan kijózanodtam.
Nem valósult meg a tervem,
azt sem tudom már, hogy hol van.
Eltűnt egy fekete lyukban,
eltűnt egy fekete lyukban.

Fekete lyuk az élet,
fekete lyuk, valóban.
Senkinek nincs kímélet,
mindenki belepottyan.
Fekete lyuk az élet,
s mindenki belepottyan.

Vissza a dalok menüjére