MG-dalok
Könyvtáros évek
A nemzet könyvtárában
álláshoz jutottam,
s felköltöztem Szolnokról Pestre.
Albérletben éltem,
nem volt fűtés télen,
mégsem voltam elkeseredve.
Nem kedveltek a főnökök,
az egyik folyton üvöltözött,
de búsulásra nem volt idő.
Fáradt voltam, mint a holt,
de mindenért kárpótolt
a sok jó szívű kolleganő.
Ó, a könyvtáros évek!
Sok munka és sok szerelem.
Szerettem a könyvtárosnőket,
és néha ők is így voltak velem.
Szép a könyvtáros élet!
Az egész világ ott a polcokon.
Kezedben a könyv feléled:
mennyi szépség, mennyi izgalom!
A Múzeum utcában
(helyén most irodaház van)
állt egy épület, korábban kupleráj.
Ott volt a munkahelyem,
balra az emeleten:
az Irodalompropaganda Osztály.
S volt egy szerkesztőség,
számos nagy tehetség
alkotott ott, sűrű füstben.
Megittak konyakot, vodkát,
s közben megvitatták,
mi folyik itt kulturális téren.
Ó, a könyvtáros évek!
Sok munka és sok szerelem.
Szerettem a könyvtárosnőket,
és néha ők is így voltak velem.
Szép a könyvtáros élet!
Az egész világ ott a polcokon.
Kezedben a könyv feléled:
mennyi szépség, mennyi izgalom!
Aki életében szerette a könyvet,
az mennybe jut - ez szinte bizonyos!
Felülről mindenbe beleolvas -
de várnia kell, míg az olvasó lapoz.
Ha van valahol mennyország a földön,
az biztosan egy olvasóterem.
Ott megtalálható sok gyönyörűség,
mely nem volt még az Édenkertben sem.
Ó, a könyvtáros évek!
Sok munka és sok szerelem.
Szerettem a könyvtárosnőket,
és néha ők is így voltak velem.
Szép a könyvtáros élet!
Az egész világ ott a polcokon.
Kezedben a könyv feléled:
mennyi szépség, mennyi izgalom!
(Utószó:)
Szép volt a könyvtáros élet!
de jólesik egy kis nyugalom.
Amibe csak belelesnem illett,
most nyugdíjasként kiolvashatom.
Vissza a dalok menüjére